Category: Népzene

Dicsőszentmárton népzenei dialektusát tekintve Vízmellékhez tartozik. Itt olyan kiemelkedő népzenei központok találhatóak, mint Szászcsávás, Ádámos vagy Balázstelke, mely falvaknak a 20. század folyamán sikerült mind hangszeres, mind vokális folklóranyagát rögzíteni. Népzenegyűjtőink ugyanis a kevésbé polgárosult helyeket keresték fel, hiszen azokon a településeken több régiségre, archaikus vonásra lehetett bukkanni. A régióra vonatkozó zenei megállapításokat is inkább a községek anyagából tudjuk leszűrni.

Három Balaton-felvidéki falucska, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend július 21-től 30-ig az ország közepe lesz, ahol a sokszínű programoknak köszönhetően senki sem fog unatkozni. Hazánk talán legnagyobb összművészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye idén otthont ad egy olyan különleges rendezvénysorozatnak is, amely a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Zeneakadémia hallgatóinak, illetve tanárainak közös munkájával jön létre.

Kétszáz éve született Petőfi Sándor magyar költő, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ikonikus alakja. Rövid, de annál tartalmasabb életében zsánerképeket, helyzetdalokat, könnyed stílusú adomákat és oly sok minden mást alkotott. 1843/44-től írt népdalszerű verseket, melyek hangulatukban a paraszti világgal, szövegezésükben a népi költészettel azonosulnak.

Fekete macska, törött tükör, csók a fagyöngy alatt, lencsefogyasztás szilveszterkor – csak pár példa arra, hogy a ma embere is hisz valamiféle természetfeletti, sorsformáló erőben, mely bizonyos szokásokkal pozitív vagy negatív irányba egyaránt befolyásolható. A régi időkben, amikor a nép élete a jószágoktól és a megfelelő terméstől függött, az emberek „jól bevált trükköket” alkalmaztak arra, hogy bőség, szerencse érje őket.

Népszokásainkat két nagy csoportra oszthatjuk: vannak a naptári évhez és az emberi élet fordulópontjaihoz kapcsolódó hagyományaink. A téliek között találunk vallásos eredetű ünnepeket is, mint amilyen a karácsony vagy a vízkereszt. Ezekre a rítusokra a katolikus egyházi szertartások, vallásos énekek és játékok egyaránt hatottak. Decemberi népzene rovatunkban téli népszokásainkból gyűjtöttem össze néhányat.

Az utolsó nagy Kárpát-medencei dudás és dudakészítő, Gadányi Pál, 2022. október 9-én hunyt el. Noha több hallgatótársammal és mesteremmel ellentétben nem ismerhettem őt személyesen, a vele készült felvételekből és dokumentumfilmből egy életigenlő, jó kedélyű, barátságos embernek, egy letűnt kor képviselőjének az alakja rajzolódott ki előttem.

Idén júliusban rendezték meg második alkalommal Zala megyében, Szécsisziget falujában a SZÉF Fesztivált. A háromnapos rendezvénynek a Szapáry–Andrássy-kastély és annak festői környezete adott otthont.

Pávai István, az utóbbi évtizedek jelentős népzenekutatója a közelmúltban töltötte be hetvenedik életévét. Munkásságának főbb állomásairól, valamint a népzene fenntartása terén elért legfontosabb eredményeiről kérdeztem.

Az UNESCO Világörökség részeként számontartott magyarországi táncházmozgalom 1972-ben, pontosan ötven évvel ezelőtt indult el Budapesten. Azóta a világ számos országában átvették a módszert, amelynek segítségével tömegek ismerhetik meg a néptáncot.

Első alkalommal vehettem részt a MUS-E művészeknek és pedagógusoknak meghirdetett nemzetközi tréningjén, Németországban. Az utazás azonban nem várt izgalmakat hozott.

Az UNESCO Világörökség részeként számontartott Pannonhalma elsősorban bencés szerzeteseiről és a rendhez kapcsolódó főapátságról ismert. De valójában milyen kincseket rejtenek az épületek? A Népzene Tanszék énekeseinek útibeszámolója.