Category: Népzene

Pávai István, az utóbbi évtizedek jelentős népzenekutatója a közelmúltban töltötte be hetvenedik életévét. Munkásságának főbb állomásairól, valamint a népzene fenntartása terén elért legfontosabb eredményeiről kérdeztem.

Az UNESCO Világörökség részeként számontartott magyarországi táncházmozgalom 1972-ben, pontosan ötven évvel ezelőtt indult el Budapesten. Azóta a világ számos országában átvették a módszert, amelynek segítségével tömegek ismerhetik meg a néptáncot.

Első alkalommal vehettem részt a MUS-E művészeknek és pedagógusoknak meghirdetett nemzetközi tréningjén, Németországban. Az utazás azonban nem várt izgalmakat hozott.

Az UNESCO Világörökség részeként számontartott Pannonhalma elsősorban bencés szerzeteseiről és a rendhez kapcsolódó főapátságról ismert. De valójában milyen kincseket rejtenek az épületek? A Népzene Tanszék énekeseinek útibeszámolója.

Nagy izgalmakkal, rengeteg kérdéssel és még több kíváncsisággal vágtam neki 2021 januárjában az észt fővárosnak, Tallinnak.

„Két szál pünkösdrózsa, / Kihajlott az útra…” – e sorokkal kezdődik az általános iskolai énekkönyvekből is jól ismert népdal. De valójában mit is ünneplünk pünkösdkor? Milyen néphagyományok kapcsolódnak a paraszti társadalom életében ehhez a jeles naphoz?

A 20. századi népzenekutatás lehetővé tette a magyar népdalkincs teljes körű megismerését. Ennek ellenére vannak olyan vidékek, amelyekről a szakma sokáig keveset beszélt, pedig felgyűjtött anyaguk meglehetősen értékes. Az egyik ilyen terület, Muravidék lakosságának zenei élete egyaránt a magyar népzene szerves részét képezi.

„Csordapásztorok, midőn Betlehemben…” – így hangzik a közismert dallam kezdősora, amelyet napjainkban is sokszor hallhatunk a karácsonyi időszak során. Mikor keletkezett valójában ez az ének, és egyáltalán mi lehetett a pásztorjátékok eredeti formája?

Népzenénk, népdalaink területtől függően sokszínűek, ráadásul az évszázadok során folytonos változáson mentek keresztül. Vajon minek köszönhető ez a gazdag zenei kultúra? Mennyiben járult hozzá a magyar népzene fejlődéséhez a más népekkel való találkozás és hosszabb ideig tartó együttélés?

Eredics Gábor, Kossuth-díjas népzenész, egyetemi adjunktus közel ötven éve műveli és oktatja a magyar és a délszláv népzenét. A Figarónak ezúttal pályafutásáról, valamint a népzene jelenlegi helyzetéről mesélt.

A fenti címmel jelentek meg az elmúlt években a Hagyományok Háza által szervezett népzenei programok. Lehet-e még a 21. században is régi stílusú dallamokat gyűjteni?