Category: Remekmű

Nagy elődök árnyékában?

Max Reger op. 81-es zongoradarabja, amelyet egy J. S. Bachtól kölcsönzött témára írt, mind a szerző variációs művei között, mind a műfajban fontos helyet foglal el. Az 1904-ben August Schmid-Lindner közreműködésével tartott bemutató nagy sikert aratott, és nemcsak a komponista hívei, hanem a kritikusai is jelentőségteljesnek nevezték a Variációk és fúga egy Bach-témára című alkotást.

Read More

Kedves John Williams, szívesen!

A Bolygók avantgárd volt – a Mars ötnegyedes, erőteljes, rémisztő rezesindulójától a Jupiter hatalmas, méltóságteljes dallamain keresztül (melyekből az angolok egyik antheme, az „I Vow to Thee, My Country” lett) a Szaturnusz könyörtelen gyászmenetén át egészen a Neptunusz apatikus fade outjáig. Utóbbi egyébként az első a nagyzenekari darabok történetében. Mára mindez azonossá vált az űr hangzásvilágával a hollywoodi űropera-filmeknek köszönhetően.

Read More

Főhajtás a régi mester előtt

Camille Saint-Saëns nagy érdeklődéssel fordult a régebbi idők zenéi felé. A 17–18. századi francia zeneszerzők tanulmányozása mellett sokat foglalkozott Johann Sebastian Bach műveinek megismerésével, és az 1850–60-as években jelentős szerepet vállalt a német komponista iránti általános érdeklődés fellendítésében. Bach hatását a francia zeneszerző zongoraátiratok készítésén túl Karácsonyi oratóriumában (Oratorio de Noël, op. 12) is kifejezésre juttatta.

Read More

Mahler és a varázsitalok

Vajon honnan ered az, hogy Mahler, ez a különc karmester és komponista, ez a cseh földön született német úriember, aki zsidóból lett katolikus, s aki rém szigorú időbeosztásáról volt ismeretes, legteljesebb örömét a természetben lelte, s a természet lágy ölén töltött órák szemlélődő semmittevésében? Talán ezért nyilvánul meg műveiben oly erőteljesen a hétköznapiság, a világ közelsége, annak megsemmisítő katarzisaival, szívettépő fájdalmaival, meg a köztük lévő összes árnyalattal együtt?

Read More

Nagy mű – sokféle változatban

Joseph Haydn A Megváltó hét szava a keresztfán (Die sieben letzten Worte unseres Erlösers am Kreuze) című műve a zeneszerző érett alkotóperiódusának kiemelten fontos darabja, amely több változatban és átiratban fennmaradt. Eredeti koncepciója rendkívül izgalmas, ráadásul keletkezéstörténete is sok érdekes részletet tartalmaz – kezdve egy szokatlan megrendeléssel.

Read More

Változások küszöbén

„A Jeux nem feltétlenül ragad magával. Roppant elegáns, nagyon lágy, mégis nehezen megérthető, mivel a felszíne annyira csinos, gyönyörű és csábító, hogy nem becsüljük meg a mélységét.” Így fogalmazott Pierre Boulez, a 20. század kiemelkedő zeneszerzője és karmestere Claude Debussy legkevésbé megértett művéről, a Jeux (Játékok) című balettről.

Read More

Egy komoly szerző komoly műve

Poulenc versenyműve orgonára, vonósokra és timpanira a 20. századi orgonairodalom legismertebb concertóinak egyike. Barokk, romantikus és modern elemeket egyaránt tartalmaz; komoly és elmélyült belső világa, nem mindennapi hangszerelése, valamint különleges hangszínei miatt sokak kedvencévé vált.

Read More

Schubert és a Gondviselés szeszélye

Bach Kunst der Fugéja, Mozart Requiemje, Bruckner 9. szimfóniája, Mahler egytételes és Beethoven alig kitapintható Tizedikje – a befejezetlen művek mementóként állnak előttünk. Jelzik, hogy az alkotók mennyire kiszolgáltatottak a sors szeszélyeinek, hiszen sokuk pályája nem lekerekítve ér véget, hanem látszólag értelmetlenül szakad félbe. Schubert viszont nem az élete végén írta a kéttételes h-moll szimfóniát, így első ránézésre rejtély, miért maradt a mű befejezetlenül. De csak első ránézésre.

Read More

Egy kevésbé híres altatódal margójára

Brahms és a bölcsődal (azaz Wiegenlied) szavak hallatán a legtöbben valószínűleg a híres, op. 49-es dalra asszociálunk, a szerző életművében azonban nem ez az egyetlen ilyen mű, az op. 91-es két brácsadal közül ugyanis a második a Geistliches Wiegenlied (Áhítatos bölcsődal) címet viseli. Az opusz érdekessége az, hogy a szerző zongorára, alt hangra és brácsára komponálta, a szokatlan apparátus pedig abból fakad, hogy azt Brahms a Joachim-házaspárnak írta: a brácsa szólamot az egyébként hegedűsként ismert Joseph Joachim, az altot pedig felesége, Amalie Joachim számára.

Read More

Míg az ajtó el nem választ

Bartók Béla egyetlen operát írt, de az korszakalkotóvá vált a magyar (sőt, nem csak a magyar) zenetörténetben. A száznegyven éve született komponista ebben a művében olyan témát feszeget, amely minden korban fontos kérdést jelent.

Read More
Loading

IMPRESSZUM

Főszerkesztők:
Németh Kira, Varga László Dávid

Felelős kiadó:
LFZE HÖK

Olvasószerkesztő:
Komáromi-Nagy Márton

Szerkesztők:
Németh Zoltán István
(Hírek, események)

Zuccarini Lea
(Utak, élmények)

Gergely Máté
(A zenén túl)

Németh Kira
(Kritikus tollal)

Kis Lili Anna
(Remekmű)

Komáromi-Nagy Márton
(Elődeink másképp)

Gulyás Gergely
(Kortárs zene)

Pirbus Virág
(Népzene)

Juhász Erzsébet
(Jazz)

Hőnich Csenge
(Portré)

Varga László Dávid
(Múzsa)

Lektorok:
Kovács Sándor
(Kritikus tollal)

Molnár Szabolcs
(Remekmű)