Category: A zenén túl

A szuvenírek általában egy kedves személytől vagy meghatározó helyről származnak, és erre emlékeztetik tulajdonosukat. Szuvenír lehet azonban egy dal, dallamfoszlány is, amelyet meghallva, felidézve rögtön egy számunkra kedves ország, vagy város jelenik meg lelki szemeink előtt. A következőkben néhány olyan 19. századi kompozícióra hívom fel a figyelmet, amelyeket külföldi zeneszerzők magyarországi, főként pesti látogatása ihletett. Közös még ezekben a művekben – azon túl, hogy mind az 1840-es és ‘50-es évek termései –, hogy nyomtatásban is megjelentek a magyar főváros vezető kiadóinál, így beépülhettek hazai előadóművészek repertoárjába is. A korabeli kritikák alapján elmondható, hogy az ilyen jellegű darabok különösen nagy hatással bírtak a közönségre, hiszen szerzőik jól ismert magyar témákat, dalokat használtak fel bennük.

Nehéz feladatra vállalkoztak az alkalmazott zeneszerzés szak hallgatói, amikor a Versből hang projekt keretében elfogadták a felkérést, hogy énekszólam nélkül reflektáljanak zenében egy kortárs költő, Borsi Bálint verseire. A február 24-i, Solti termi koncert hallgatósága azonban megbizonyosodhatott arról, hogy az ifjú zeneszerzők egytől egyig nagyszerűen oldották meg a feladatot, méghozzá mind a heten egészen egyedi megoldásokat választottak. A koncerten maga a költő is jelen volt, és a beszélgetések során – amelyeket Molnár Szabolcs zenetörténész moderált – a közönség bepillanthatott a költői műhelybe, illetve a zeneszerzők munkájába is. A projektet a Zeneszerzés és a Kamarazene Tanszék közösen szervezte, így az előadó együttesek gondosan lettek összeválogatva. Ennek feltűnően jótékony hatása volt a koncertre, hiszen mindegyik darab nagyszerű előadásban szólalhatott meg.

Elmélkedés Madách Tragédiájáról   Madách Imre Az ember tragédiája című klasszikusa számos...

„A főváros népességének folytonos szaporodása, a nemzeti műveltség mind nagyobb emelkedése, s a művészi élvek iránt mindinkább nyilatkozó érdekeltség már eddig is biztosan kimutatja a nemzeti színház jelen állásának, ti. a drámai és operai szak egy épületbe szoríttatásának tarthatatlanságát és annak szükségességét, hogy mind jobban szerteágazó művészi körülmények kielégítésére több hely és alkalom nyittassék” – így hangzott Lónyay Menyhért miniszterelnök cifra körmondata a császárnak írott előterjesztés azon részében, amelyben azt indokolta, hogy miért is kellene  Budapesten egy újabb színházat nyitni.

Hová érkezik végül, aki birodalmak határán egyensúlyozik? Mi lesz annak a sorsa, aki beleszeret a halálba? A kiméra (La chimera) című film misztikus kötéltánc a fényt és sötétséget, álmot és ébrenlétet, életet és halált összekötő vékony fonálon. Az ígéretes tehetségű fiatal olasz rendezőnő, Alice Rohrwacher 2023-as alkotása idén április 4-én került a magyar mozik műsorára.

Törökország idén ünnepli köztársasága megalakulásának 100. évfordulóját. E jeles nap 2023....

„Most tél van és csend és hó és halál” – Vörösmarty ezen sora teljesen alkalmas Prikler Mátyás...

Cikkem első részében felvázoltam, hogy a Netflix milyen érthetetlen módon törölte egyik sikersorozata, a Dark alkotóinak új műsorát, az 1899-et. Számba vettem a két sorozat alapelemeit, most pedig szeretnék részletesen beszélni a cselekményről és a karakterekről – természetesen spoilerek nélkül.

Az elmúlt két évben szomorú tendenciát figyelhettünk meg a Netflixnél: amennyiben egy sorozat nem eléggé sikeres a megjelenése utáni néhány hétben, a rajongók jobban teszik, ha lemondanak a folytatásról. Valóban szomorú ez, mivel a Netflix pont ennek az ellenkezőjéről volt híres.

A kiállítás – címével összhangban – labirintusszerűen elrendezett, ugyanakkor átlátható, jól rendszerezett, ezáltal az információ nagy mennyisége ellenére is könnyen befogadható; a tárlat felfedezése értékes élményt jelent minden látogatónak. A Ligeti-labirintus szeptember 30-ig tekinthető meg Budapesten, később pedig Bázelbe kerül majd át.

James Cameron 2009-ben filmtörténelmet írt az Avatarral, amely azóta is a filmipar egyik, ha nem a legnagyobb pénzügyi és technológiai sikere. A folytatás szinte garantált volt, de arra senki sem számított, hogy tizenhárom évet kell majd várni rá. 2022 decemberében végre bemutatták a második részt, az Avatar: A víz útját, a számok pedig ezúttal is kasszasikerről árulkodnak. De vajon felér a folytatás az első filmhez?