Category: A zenén túl

Sokat kellett gondolkodnom, mielőtt leírtam volna az alábbi sorokat. Vagy talán inkább sok időt kellett hagynom, míg leülepedett bennem a SICC Production által színre vitt ,,Majd ha fagy!” című színdarab. A tisztelt nagyérdemű május 14-én, a Deák téri Akvárium Klub Lokáljában találkozhatott másodjára a fent említett produkcióval, amelyet Kerek Dávid és Sas Zoltán zenés színművészek álmodtak meg, különböző nyelveken megszólaló reneszánsz dalok, valamint a Fedél Nélkül című lap válogatott verseinek, novelláinak ihletésére. Az előadás színész tagjai mind a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végeztek Selmeczi György és Novák Eszter osztályában, társulatukat 2025 januárjában alapították.

A zenén túl rovatunkban Bódás Gréta három versét közöljük.

,,A közönség pirulni fog rendesen!” – ezt a fülest kaptam egy ismerősöm ismerősétől. A kijelentés csak tovább fokozta érdeklődésemet, hogy megnézzem a Pintér Béla és Társulata által 2002-ben bemutatott Parasztopera egyik legújabb előadását, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés színművész osztályának vizsgadarabját, melyet Csáki Benedek, ötödéves hallgató rendezett. A darab több mint két évtizedes pályafutása során igazi klasszikussá vált, nem csupán Pintér Béláék, hanem más társulatok előadásában is, sőt több ízben megrendezésre került már Parasztopera fesztivál is. De mi teszi ilyen kiemelt jelentőségűvé ezt a címéből sejthetően egymástól távol álló világok metszéspontján álló darabot, és mit hozhat ki ebből egy csapat ifjú színművész, ami több puszta arcpirításnál?

A szuvenírek általában egy kedves személytől vagy meghatározó helyről származnak, és erre emlékeztetik tulajdonosukat. Szuvenír lehet azonban egy dal, dallamfoszlány is, amelyet meghallva, felidézve rögtön egy számunkra kedves ország, vagy város jelenik meg lelki szemeink előtt. A következőkben néhány olyan 19. századi kompozícióra hívom fel a figyelmet, amelyeket külföldi zeneszerzők magyarországi, főként pesti látogatása ihletett. Közös még ezekben a művekben – azon túl, hogy mind az 1840-es és ‘50-es évek termései –, hogy nyomtatásban is megjelentek a magyar főváros vezető kiadóinál, így beépülhettek hazai előadóművészek repertoárjába is. A korabeli kritikák alapján elmondható, hogy az ilyen jellegű darabok különösen nagy hatással bírtak a közönségre, hiszen szerzőik jól ismert magyar témákat, dalokat használtak fel bennük.

Nehéz feladatra vállalkoztak az alkalmazott zeneszerzés szak hallgatói, amikor a Versből hang projekt keretében elfogadták a felkérést, hogy énekszólam nélkül reflektáljanak zenében egy kortárs költő, Borsi Bálint verseire. A február 24-i, Solti termi koncert hallgatósága azonban megbizonyosodhatott arról, hogy az ifjú zeneszerzők egytől egyig nagyszerűen oldották meg a feladatot, méghozzá mind a heten egészen egyedi megoldásokat választottak. A koncerten maga a költő is jelen volt, és a beszélgetések során – amelyeket Molnár Szabolcs zenetörténész moderált – a közönség bepillanthatott a költői műhelybe, illetve a zeneszerzők munkájába is. A projektet a Zeneszerzés és a Kamarazene Tanszék közösen szervezte, így az előadó együttesek gondosan lettek összeválogatva. Ennek feltűnően jótékony hatása volt a koncertre, hiszen mindegyik darab nagyszerű előadásban szólalhatott meg.

Elmélkedés Madách Tragédiájáról   Madách Imre Az ember tragédiája című klasszikusa számos...

„A főváros népességének folytonos szaporodása, a nemzeti műveltség mind nagyobb emelkedése, s a művészi élvek iránt mindinkább nyilatkozó érdekeltség már eddig is biztosan kimutatja a nemzeti színház jelen állásának, ti. a drámai és operai szak egy épületbe szoríttatásának tarthatatlanságát és annak szükségességét, hogy mind jobban szerteágazó művészi körülmények kielégítésére több hely és alkalom nyittassék” – így hangzott Lónyay Menyhért miniszterelnök cifra körmondata a császárnak írott előterjesztés azon részében, amelyben azt indokolta, hogy miért is kellene  Budapesten egy újabb színházat nyitni.

Hová érkezik végül, aki birodalmak határán egyensúlyozik? Mi lesz annak a sorsa, aki beleszeret a halálba? A kiméra (La chimera) című film misztikus kötéltánc a fényt és sötétséget, álmot és ébrenlétet, életet és halált összekötő vékony fonálon. Az ígéretes tehetségű fiatal olasz rendezőnő, Alice Rohrwacher 2023-as alkotása idén április 4-én került a magyar mozik műsorára.

Törökország idén ünnepli köztársasága megalakulásának 100. évfordulóját. E jeles nap 2023....

„Most tél van és csend és hó és halál” – Vörösmarty ezen sora teljesen alkalmas Prikler Mátyás...

Cikkem első részében felvázoltam, hogy a Netflix milyen érthetetlen módon törölte egyik sikersorozata, a Dark alkotóinak új műsorát, az 1899-et. Számba vettem a két sorozat alapelemeit, most pedig szeretnék részletesen beszélni a cselekményről és a karakterekről – természetesen spoilerek nélkül.