Category: Múzsa

Szépirodalmi rovatunkban Bánó T. Barnabás négy haikuját olvashatjátok, amelyek a szerző elmondása szerint magára az alkotói folyamatra reflektálnak, így közvetett módon Ligeti munkásságához is kapcsolódhatnak.

De mi a fenéért visz oda? Biztos valami régi, maró emlék. Mindegy, gyorsan túlesünk rajta, mármint azon, hogy itt fent nyugodt szívvel kisírhatja magát, aztán visszatérünk a többiekhez, én meg tartom a számat. És persze felbontjuk azt a hetedik üveget.

Múzsa rovatunkban Varga László Dávid „karantén-novelláját” olvashatjátok, amely az Aposztróf Kiadó válogatáskötetében jelent meg 2020-ban.

Múzsa rovatunkban Varga László Dávid 2020–21-ben töredékesen közölt elbeszélésének újabb részletét olvashatjátok.

Novemberi lapszámunkban Varga László Dávid versét olvashatjátok.

Múzsa rovatunkban novemberben Bánó T. Barnabás versét olvashatjátok, amelyet Radnóti ismert alkotása mellett Samuel Beckett munkássága is inspirált.

Októberi lapszámunkban Varga László Dávid két olyan írását olvashatjátok, amelyek műfaji szempontból eltérőek, de témájuk közös. A szerző célja, hogy szatirikus elemekkel hívja fel a figyelmet az elmúlt években egyre inkább háttérbe szoruló kritikusi tevékenység fontosságára.

Bár az alábbi alkotás Petőfi-parafrázisnak indult, végül bocsánatkérő levéllé alakult. Szépirodalmi rovatunkban ezúttal Varga László Dávid versét olvashatjátok.

Áldozat, szerelem, elengedés, beletörődés a megváltoztathatatlanba. Beethoven Ötödik szimfóniája remekül illusztrálja, milyen az, amikor valakit a sors a hatalmába kerít: nem menekülhet. Márciusi lapszámunkban Varga László Dávid novelláját olvashatjátok.

Hirtelen egy varjú suhant el a szokatlanul erőteljes, már-már vöröses fényben izzó hold előtt, majd leszállt a közeli templomtorony keresztjére. Eddig a pillanatig – egészen pontosan hajnali három óra tizenhét percig – semmi említésre méltó nem történt, még csak egy falevél sem hullott le a szomszédos tölgyfáról, pedig hosszú ideje álltam az ablakom előtt. Felriadtam ugyanis arra a rejtélyes üzenetre, amelyet álmomban kaptam egy különös teremtéstől.

Szavakkal nehezen megragadható, mégis páratlan érzékenységgel tolmácsolt érzelmek állnak előttünk pillanatnyi gyönyörbe csomagolva. Múzsa rovatunkban ezúttal Ortan Vivienne mesterszakos énekes hallgató verseit közöljük.

Az alábbi versekben a szerző az elmúlt két év karanténélményeire adott mentális reakciók széles skáláját dolgozza fel: mit kezd az ember a külvilágtól való elszigeteltséggel, a magánnyal, az emlékekként tovább élő emberi kapcsolatokkal? Erre keresi a választ.