A halhatatlan kedveshez I.
A reggeli napfény még csak halványan szűrődött be a szoba gondosan faragott, fakeretes ablakain, amikor Kleinheinz első pillantásait vetette a kakukkos órára. Egy pár másodpercig szemét rajta pihentette, majd mélán elfordult, hogy számba vegye napi teendőit. Az óra ekkor még nem ütötte el a hét órát, de a pillanat nem volt oly távol.
Read More