Category: Portré

Hartmann Domonkos és Csabay Domonkos mindössze szűk másfél éve, 2021 augusztusában találkozott először Nagymaroson, Arnóth Balázs nyári kamarazenei műhelyében. Ez az első közös zenei élmény olyannyira pozitív tapasztalat volt számukra, hogy úgy döntöttek, intenzívebb együttműködésbe kezdenek: megalakították a DuoDomót, és sikert sikerre halmoznak együtt. Hartmann Domonkost kérdeztem versenyekről, művekről, interpretációkról, valamint arról, egyáltalán miféle szerepet vállalhat egy cselló-zongora duó a jelenkori zenei életben.

Közelebb hozni a klasszikus zenét az emberekhez – ezen munkálkodik Dénes-Worowski Marcell karmester és Seidl Dénes trombitaművész. Programjaik között, amelyek laikusoknak és zenészeknek egyaránt szólnak, találunk előadásokat, koncerteket és azok ötvözetét.

Sokan szurkoltunk az előző hetekben Tuznik Natáliának, az 5. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny egyetlen magyar döntősének. A ragyogó karrier elején járó énekesnő idén debütált a Magyar Állami Operaházban, mindeközben Marton Éva tanítványa a Zeneakadémián. Nem mellesleg boldog édesanya. A színpadon tehetségét csillogtatta meg, velem pedig néhány élményét, gondolatát, személyes tapasztalatát osztotta meg.

A hőn áhított Urtext-kotta kikölcsönzésének folyamata korántsem az olvasóterem bejáratánál kezdődik: az impozáns falakon túl nap mint nap sokszínű és összetett munka zajlik. Gulyásné Somogyi Klárával, a Zeneakadémia könyvtárának igazgatójával beszélgettem.

Korábbi cikkemben az alkalmazott zeneszerzéssel kapcsolatos tévhiteket jártam körül, azonban a téma feldolgozása során joggal vetődött fel bennem a kérdés: pontosan mi is az alkalmazott zene? Mivel egyszerűbb úgy definiálni a fogalmat, hogy egy másikkal állítjuk szembe, így ezúttal az alkalmazott és az autonóm zene határainak feltérképezésére törekedtem.

Az alkalmazott zeneszerzőkkel kapcsolatban sok tévhit kering – zenész körökben is. A kompromisszum mint alárendeltség, a közönség mint populizmus és a pénz mint pénz: három olyan kritika, amellyel jogosan vagy jogtalanul, de szembesülnie kell a szakma ezen részének. Vajon ezek a vádak mennyiben tekinthetők megalapozottnak?

A hegedűművészek számára megkerülhetetlen J. S. Bach három szólóhegedűre komponált fúgatétele, valamint a grandiózus d-moll Chaconne: diplomakoncertek, nemzetközi versenyek és zenekari próbajátékok állandó repertoárdarabjai; részben azért, mert a megfelelő interpretáció kialakítása igen komoly tudást és felkészültséget feltételez. Nem véletlenül támadt igény a részletekbe menő analízisre és az ahhoz kapcsolódó speciális, színes kottakiadásra, amely megvalósulása elsősorban beszélgetőpartnerem, Ábrahám Márta előadói kíváncsiságának, hegedűművészi és -tanári tudásának, továbbá Dukay Barnabás zeneszerző elemzői tapasztalatának köszönhető.

„A túlzó feministák azt követelik, hogy kivétel nélkül minden pályát nyissanak meg a nők előtt. Elfelejtik, hogy a természet örök törvényeivel szembeszállni nem lehet. Akadna-e nő, aki kovácsnak vagy ácsnak menne? Nem bírná fizikailag. Miért nincs híres, nagy női zeneszerző, festő vagy szobrász? Mert nem képes rá szellemileg” – fogalmazták meg 1924-ben a Magyar Jövő című folyóiratban. Vajon miben változott ez a felfogás az elmúlt száz esztendőben, és egyáltalán mik a női alkotóművészek megítélésének alapelemei? Riport Rákai Zsuzsanna zenetörténésszel.

Berecz Mihály a Zeneakadémia és a Royal Academy of Music hallgatójaként végezte zongoratanulmányait. Életében meghatározó szerepet tölt be többek között Bartók Béla életműve és a népzene. 2020-ban Junior Prima Díjban részesült. A fiatal művészt elődökről, inspirációról, koncertekről kérdeztem.

Január 15-én, az Átlátszó Hang Fesztivál keretében került sor Virág Anna Virág Therapy of a Bipolar Bear című kamaraművének ősbemutatójára. Alkotói módszereiről, a versenyzésről, valamint a Zeneakadémiára vezető útról számolt be a fiatal zeneszerző.

Lázár Dániel 2015-ben nyert felvételt a Zeneakadémiára, alkalmazott zeneszerzés szakra. Kiemelkedően szerepelt többek között a Beethoven Budán és a Für Anima zeneszerzőversenyen, legutóbb pedig a Müpa zeneműpályázatán került a díjazottak közé. Vallja, hogy az ilyesféle megmérettetéseken való részvétel mellett elengedhetetlen a szerzői estek szervezése és a nagyközönség megszólítása. Beszélgettünk hatásokról és célokról, saját kompozíciókról és műismertetésről, hangról és csendről.

Borbély László október 6-án In Memoriam Glenn Gould címmel adott zongoraestet a Zeneakadémia Solti termében, emléket állítva a 20. század egyik legnagyobb zongorista-egyéniségének.