Author: Lili Anna Kis

Az alábbi leírás Lányi Viktor 1916-os kritikájából származik, amely Vörösmarty Mihály Csongor és...

Az 1889-es párizsi világkiállítás több szempontból is a XIX. század utolsó évtizedeinek kiemelt...

Mi lehetne alkalmasabb a varázslat természetének illusztrálására, mint Ravel zenéje? De vajon a színpad a legalkalmasabb tér erre? Ha közelebbről vizsgáljuk az Enfant et les sortilèges (A gyermek és a varázslat) című meseoperát, világossá válik, miért mondhatta róla Luigi Dallapiccola azt, hogy legmegfelelőbb közege egy nagyszabású, színes Walt Disney-film volna.

Ockeghem muzsikája a zeneszerzőkre éppúgy hatást gyakorolt, mint a történészekre. Requiemje például Ligeti György azonos című alkotásának inspirációs forrásaként szolgált, aki művének Kyrie tételében a flamand polifónia megoldásait ötvözte saját mikropolifóniájával. Ockeghem Missa pro defunctisa ugyanakkor önmagában is különleges, illetve történelmi jelentőségű, hiszen ez a legkorábbról ismert többszólamú gyászmise.

A partitúrát figyelmesen tanulmányozva feltűnhet, hogy a Lontanóban szinte alig található forte dinamikai jelzés, a kotta mondhatni végig pianissimo és még halkabb utasításokat tartalmaz. Nagyzenekari darabok esetében igen ritka ez a visszafogott hangvétel, ám Ligeti éppen így teremti meg azt a feszült légkört, azt a hűvös hangulatot, amely a távolságot, a messzeséget érzékelteti, és amely a nagyjából tízperces zenei folyamat egészét jellemzi.