Category: Népzene

2024. július 19. és 28. között Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend ismét megtelt fesztiválozókkal: kicsik és nagyok, művészek és művészetkedvelők lepték el az utcákat. Idén harmincharmadik alkalommal rendezték meg a Művészetek Völgyét a Balaton-felvidéken, melynek immár másodjára lehetett részese a Zeneakadémia csapata, köztük én magam is.

Mi az, hogy „cinka”? Egyrészt elszórtan/ritkán előforduló cigány vagy magyar eredetű női név, de egy másik találat szerint „pacsirta, cinege” a jelentése. Jelölhet egy Dél-Európában őshonos növényfajt, a székely szótár szerint viszont „fiatal leány, pajkos, huncut nő”. Eszünkbe juthat a híres cigányprímás, Czinka Panna vezetékneve is, ám a sokféle adat közt egy friss találatra is bukkanhatunk: ezt a nevet viseli egy magyar népzenei trió.

Tavaly november végén különleges élményben volt részünk, ugyanis három mezőségi énekes adatközlő látogatott el a Népzene Tanszék meghívására a Zeneakadémiára. Az Eke testvérek – Eke Imre és Eke Mária – Buzából érkeztek hozzánk, Dezső Ilus néni pedig Magyarszovátról. Nemcsak az éneklésről és a népszokásokról tanulhattunk tőlük, hanem mindennapjaikról is rengeteget meséltek nekünk. A mesterkurzust Nyitrai Marianna tanárnő szervezte, aki amellett, hogy Tanszékünkön népi ének főtárgyat és kamarazenét tanít, rendszeresen jár gyűjteni is.

A 2023-as Művészetek Völgye Fesztivál új színfoltja volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Táncművészeti Egyetem közös udvara, melyet az Egyetemi Udvar névre kereszteltünk. Az az intenzív, néha fárasztó, de csodálatos tíz nap, amit Taliándörögdön, az óvoda udvarán töltöttünk, különleges élményt adott nekünk, és újító erővel bírt számunkra. Valószínűleg ezt hívják „völgyélménynek”.

Régóta tervezett esemény valósult meg december 10-én a Zeneakadémián, amely a tanszékek közötti együttműködés jegyében telt, valamint egy zenei világokon átívelő utazást kínált. A rendezvény középpontjában nem más állt, mint a lant és annak repertoárja: a hangszer titkaiba neves művészek és oktatók előadásain keresztül nyerhettünk betekintést.

A Zeneakadémia Népzene Tanszéke és a Hagyományok Háza között az utóbbi években egyre szorosabb szakmai kapcsolat alakul ki. Mivel a Tanszék tanárai közül többen is a Ház munkatársai, a hallgatók gyakran kapnak lehetőséget arra, hogy közreműködjenek az intézmény programjain.

Dicsőszentmárton népzenei dialektusát tekintve Vízmellékhez tartozik. Itt olyan kiemelkedő népzenei központok találhatóak, mint Szászcsávás, Ádámos vagy Balázstelke, mely falvaknak a 20. század folyamán sikerült mind hangszeres, mind vokális folklóranyagát rögzíteni. Népzenegyűjtőink ugyanis a kevésbé polgárosult helyeket keresték fel, hiszen azokon a településeken több régiségre, archaikus vonásra lehetett bukkanni. A régióra vonatkozó zenei megállapításokat is inkább a községek anyagából tudjuk leszűrni.

Három Balaton-felvidéki falucska, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend július 21-től 30-ig az ország közepe lesz, ahol a sokszínű programoknak köszönhetően senki sem fog unatkozni. Hazánk talán legnagyobb összművészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye idén otthont ad egy olyan különleges rendezvénysorozatnak is, amely a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Zeneakadémia hallgatóinak, illetve tanárainak közös munkájával jön létre.

Kétszáz éve született Petőfi Sándor magyar költő, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ikonikus alakja. Rövid, de annál tartalmasabb életében zsánerképeket, helyzetdalokat, könnyed stílusú adomákat és oly sok minden mást alkotott. 1843/44-től írt népdalszerű verseket, melyek hangulatukban a paraszti világgal, szövegezésükben a népi költészettel azonosulnak.

Fekete macska, törött tükör, csók a fagyöngy alatt, lencsefogyasztás szilveszterkor – csak pár példa arra, hogy a ma embere is hisz valamiféle természetfeletti, sorsformáló erőben, mely bizonyos szokásokkal pozitív vagy negatív irányba egyaránt befolyásolható. A régi időkben, amikor a nép élete a jószágoktól és a megfelelő terméstől függött, az emberek „jól bevált trükköket” alkalmaztak arra, hogy bőség, szerencse érje őket.

Népszokásainkat két nagy csoportra oszthatjuk: vannak a naptári évhez és az emberi élet fordulópontjaihoz kapcsolódó hagyományaink. A téliek között találunk vallásos eredetű ünnepeket is, mint amilyen a karácsony vagy a vízkereszt. Ezekre a rítusokra a katolikus egyházi szertartások, vallásos énekek és játékok egyaránt hatottak. Decemberi népzene rovatunkban téli népszokásainkból gyűjtöttem össze néhányat.

Az utolsó nagy Kárpát-medencei dudás és dudakészítő, Gadányi Pál, 2022. október 9-én hunyt el. Noha több hallgatótársammal és mesteremmel ellentétben nem ismerhettem őt személyesen, a vele készült felvételekből és dokumentumfilmből egy életigenlő, jó kedélyű, barátságos embernek, egy letűnt kor képviselőjének az alakja rajzolódott ki előttem.