Author: Virág Pirbus

A Zeneakadémia Népzene Tanszéke és a Hagyományok Háza között az utóbbi években egyre szorosabb szakmai kapcsolat alakul ki. Mivel a Tanszék tanárai közül többen is a Ház munkatársai, a hallgatók gyakran kapnak lehetőséget arra, hogy közreműködjenek az intézmény programjain.

Dicsőszentmárton népzenei dialektusát tekintve Vízmellékhez tartozik. Itt olyan kiemelkedő népzenei központok találhatóak, mint Szászcsávás, Ádámos vagy Balázstelke, mely falvaknak a 20. század folyamán sikerült mind hangszeres, mind vokális folklóranyagát rögzíteni. Népzenegyűjtőink ugyanis a kevésbé polgárosult helyeket keresték fel, hiszen azokon a településeken több régiségre, archaikus vonásra lehetett bukkanni. A régióra vonatkozó zenei megállapításokat is inkább a községek anyagából tudjuk leszűrni.

Három Balaton-felvidéki falucska, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend július 21-től 30-ig az ország közepe lesz, ahol a sokszínű programoknak köszönhetően senki sem fog unatkozni. Hazánk talán legnagyobb összművészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye idén otthont ad egy olyan különleges rendezvénysorozatnak is, amely a Magyar Táncművészeti Egyetem és a Zeneakadémia hallgatóinak, illetve tanárainak közös munkájával jön létre.

Kétszáz éve született Petőfi Sándor magyar költő, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ikonikus alakja. Rövid, de annál tartalmasabb életében zsánerképeket, helyzetdalokat, könnyed stílusú adomákat és oly sok minden mást alkotott. 1843/44-től írt népdalszerű verseket, melyek hangulatukban a paraszti világgal, szövegezésükben a népi költészettel azonosulnak.

Fekete macska, törött tükör, csók a fagyöngy alatt, lencsefogyasztás szilveszterkor – csak pár példa arra, hogy a ma embere is hisz valamiféle természetfeletti, sorsformáló erőben, mely bizonyos szokásokkal pozitív vagy negatív irányba egyaránt befolyásolható. A régi időkben, amikor a nép élete a jószágoktól és a megfelelő terméstől függött, az emberek „jól bevált trükköket” alkalmaztak arra, hogy bőség, szerencse érje őket.