Kevés előadóművész akad napjainkban, aki nemtől, kortól, nemzeti hovatartozástól függetlenül képes széles rétegeket megszólítani, közönséggé formálni, egyúttal alkotásaival a 21. századi eladási listák élére törni. 19, 21 és 25 címmel kiadott munkái – amellett, hogy egy fiatal lány szívfájdalmakkal kísért felnőtté válását és a felelősségvállaláson alapuló társadalmi normákhoz való igazodását reprezentálják – egy nagyobb formátumú, reflexiókban gazdag művet előlegeznek meg. 2021. november 19-én jelent meg Adele Laurie Blue Adkins brit énekes-dalszerző negyedik stúdiólemeze, a 30.

A lemezek narratív stratégiája egészen új elképzelést jelent: a címek az énekesnő aktuális életkorát jelölik. Ennek a sajátos rendezőelvnek az összefüggésképző ereje a friss album hallgatása során egyre nyilvánvalóbb, az egyes tételek ugyanis mintegy állapotjelzőként értelmezhetők a nagyobb struktúrában. A négy nagylemez közötti látens, mégis egyértelmű kapcsolatot jelzi, hogy a 30 tartalma a szerzőre jellemző önvizsgálat mellett zenei és szövegi értelemben is túlnyomórészt retrospektív.

A mű mindjárt visszatekintéssel indul, amelyben a lírai én „tisztes távolságba” helyezi, majd onnan szemléli saját múltját és korábbi szeretőit: „idegenek azok mind” – áll a konklúzióban (Strangers by Nature). Mielőtt a címalanyok zenei értelemben vett elidegenítésére sor kerül, a textúrában a kései ‘40-es évek Frank Sinatra által képviselt álomvilága elevenedik meg. A korábbi műzenei stílusok aktualizálása – ahogyan az egész albumban, úgy ebben a tételben is – elsősorban a neo-mozgalmakra és az eklektikára jellemző eszközökkel valósul meg. Ennélfogva válik a mű merészen újítóvá és nem utolsósorban kísérletezővé. A parafrázis egy másik, konkrétabb példája Erroll Garner No More Shadows című jazz-standardjének feldolgozása. A tétel elején reminiszcenciaként feltűnő eredeti téma felhasználását a hip-hop ritmikai elemeivel, valamint az ezzel kontrasztáló énekszólammal történő montírozás jellemzi (All Night Parking). Az alkotás experimentális jellege ugyanakkor nem kizárólag a 20–21. század stíluselemeinek ötvözéséből ered. Említésre méltó egyes dalok esetében a home-recording forrásokból táplálkozó próza alkalmazása (My Little Love, I Drink Wine). Ezek a hangfelvételek voltaképpen a személyes inspiráció és kifejezőerő elsődlegességét hirdetik, így fordulhat elő, hogy a művész szakít a populáris zene formai konvencióival ezekben a tételekben.

Ki fogja érteni ezt a zenét? A kérdés legalább annyira jogos lehet, mint az index.hu szerzőjének kijelentése, amely szerint „Adele új albumának eklektikussága nem segíti a hallgathatóságot”. A probléma azonban rögtön más megvilágításba kerül, amennyiben a lemezt nem kizárólagosan úgy értelmezzük, mintha annak egyetlen célja a tömegkultúra fogyasztói igényeinek kielégítése volna. Valóban, az előzményekkel összevetve ez az előadóművész legkevésbé kommerciális lemeze – az említett kísérleti megoldások mellett tartalmi szempontból is jelentős rizikóval jár. Az I Drink Wine eredetileg tizenöt perces változata ugyan hat percre rövidült; az azonos terjedelmű Hold On monoton, mantraszerű mivolta mégis azt sugallja: a szerző nem a rádiók elvárásait tekintette elsődlegesnek.

A 30 mondanivalója ugyanakkor legalább annyira univerzális, mint amennyire alkotói szemszögből nézve személyes. És bár soul, gospel, jazz, pop, illetve elektronikus elemek – némi country és R&B inspiráció mellett – egyaránt szerepelnek benne, a stiláris sokféleség nem az alkotás egységét, csupán annak megértését veszélyeztetheti. A mű koherenciáját inkább a szövegi összefüggések garantálják, az eltérő stílusválasztást pedig a tartalom minél pontosabb megragadásának, kifejezésének igénye teszi indokolttá és esztétikailag hitelessé. A szövegmegzenésítés tudatossága éppúgy nyilvánvaló az irónia esetében (Cry Your Heart Out), mint a kíséret minimalizmusában rejlő lehetőségek kiaknázásakor (To Be Loved). Egy-egy értelmezés alkalmával érdemes figyelembe venni, hogy a lírai én három különböző minőségben jelenik meg a dramaturgiában: szerető anyaként (Easy On Me, My Little Love), független nőként (Oh My God, Woman Like Me), valamint kételyekkel teli, érzékeny nőként, aki társadalmi és morális kérdésekre reagál (I Drink Wine, Love Is A Game). Ez utóbbi gesztus egészen új csírája annak a jelenségnek, amelyet Adele személye és zenéje együttesen képvisel.

Bár új lemezében nem ismer kompromisszumot, a múlt és a jelen reflexióiból kellő érzékenységgel megformált műalak révén lehetővé válik, hogy az alkotás generációk albuma legyen.

Varga Lászó Dávid

 

Adele – 30
Megjelenés: 2021. november 19.
Műfaj: pop, soul, jazz
Hossz: 58’15”
Kiadó: Columbia – Melted Stone