A tavalyi tanévben Weimarban tanulhattam az Erasmus-program keretében. Maga a város ugyan kicsi, de a légköre nagyon kellemes, és rengeteg felfedeznivaló várja az oda érkezőket.

A település nyugalma néhány nap alatt engem is teljesen magával ragadott: természetközelisége egyedülálló, és rengeteg óriási zöldterülete van. Apró mérete ellenére Weimar pezsgő kulturális életnek örvend, a sok egyetemista miatt ugyanis számtalan izgalmas programnak ad otthont. Októberben, valamint májustól július végéig szinte minden nap koncerten, előadáson, városnézésen, múzeumlátogatáson, ismerkedős alkalmon vagy éppen kötetlen mulatozáson vehetnek részt az érdeklődők.

Weimarban két egyetem is található, a Hochschule für Musik FRANZ LISZT és a Bauhaus Universität Weimar, amelyek a tanulmányok szempontjából átjárhatók: néhány tárgyat felvehettem a másik intézmény katalógusából is, így például egy nyelv- és egy sportkurzust. Mindkettő pozitív tapasztalat volt. A két egyetemhez tartozó közös menza szerintem lenyűgöző, már 65 centért választhattam a változatos menü egyszerűbb fogásai közül. Bár sokszor azért egészen finomat ettem, mégsem az ételek ízvilága nyert meg, hanem a közösségi tér hangulata, a kedvező árak, és az, hogy sokszor jót lehetett nevetni egy-egy gasztronómiai csodának nehezen nevezhető alkotáson.

A zenei képzés igen magas színvonalú, fantasztikus tanároktól tanulhattam, és gyakran felléphettem az egyetem által szervezett mesterkurzusokon, koncerteken. Zongoristaként Lajkó István főtárgyóráin kívül rengeteg kamaraórát látogattam. Általam már ismert kamaraformációkban – duóban és trióban – játszottam Christian Wilm Müller és Endri Nini osztályában. Ami nekem újdonságot jelentett, az a „Liedgestaltung” (azaz dalkíséret) nevű tárgy. Ennek keretében több énekessel is együtt dolgozhattam, olyan tanárok vezetésével, mint Thomas Steinhöfel, Karl-Peter Kammerlander vagy Teodora Oprișor. Főként a német nyelvű dalirodalommal foglalkoztunk, és ez a német anyanyelvű professzorok révén egészen új univerzumot nyitott meg számomra.

A német nyelvtudás nem lett volna létszükséglet, mivel az angolt nemcsak a fiatal generáció beszéli jól, hanem az idősebb korosztály is. Annak azonban nagyon örülök, hogy nem a számomra könnyebbik utat választottam, mert néhány izzasztó hét után már magabiztosan, folyékonyan tudtam beszélni németül mindenféle témában. Eleinte sok segítséget kaptam, de saját kérésemre az összes órám német nyelven zajlott, és a hétköznapokban, barátok között is ezt a nyelvet használtam. Azt azért bevallom, hogy nem ott helyben, a tanév elején kezdtem a némettanulást, ezért nem a nulláról kellett indulnom. 

A rendezvénynaptár és a tanév itthonitól eltérő felosztása miatt októbertől augusztusig maradtam a városban, így minden évszakban megtapasztalhattam annak szépségeit. A téli szemeszter sokkal kevesebb programot kínált, mint a tavaszi; novembertől áprilisig maga a város sem a legkellemesebb, szinte folyamatos az esőzés és a sötétség. A régebb óta Weimarban tanulók és lakók mind azt mondják, hogy tavasz végétől ismerhetjük meg az „igazi Weimart”: akkor nyitnak ki a múzeumok, a parkban szinte mindennapos a piknikezés, sőt megkezdődik a szabadtéri koncertek, előadások, társasági összejövetelek, utcabálok és nem utolsósorban a techno-partik szezonja. Volt szerencsém például egy parkban, fagyival a kezemben meghallgatni Rachmanyinov II. (c-moll) zongoraversenyét.

De Weimaron kívül is megfordultam. A tartomány városait, népszerű kirándulóhelyeit anyagi aggodalmak nélkül beutazhattam, a tömegközlekedés ugyanis a hallgatók számára egész Türingiában ingyenes. A környék legnagyobb települését, Erfurtot többször is célpontként tűztük ki a barátaimmal, ezenfelül jártunk Eisenachban, felfedeztük Wartburg várát, valamint több alkalommal túráztunk a Türingiai-erdőben.

A Weimarban töltött tanév életem eddigi legszínesebb és legmozgalmasabb időszaka volt. Mind szakmailag, mind emberileg rengeteget fejlődtem, emellett számtalan új élménnyel gazdagodtam. Az pedig kifejezetten nagy örömmel tölt el, hogy megismerhettem az ,,igazi Weimart’’.

Szabó Eszter