Január 10-én Next Generation Vol 2 / Ensemble Z címmel hallgathattunk online koncertet az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál keretein belül. A kezdeményezés a legfiatalabb zeneszerző-generáció bemutatását tűzte ki célul, így a koncerten a Hochschule für Musik und Theater München, az Universität für Musik und darstellende Kunst Wien, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak szerzeményeit ismerhettük meg. Elhangzott többek között Persányi Zsófia impromptu-snitt és Kerekes Ábel Zsoltárok című darabja; a következőkben az ő beszámolóikat olvashatjátok.
Játékos és komoly
Az impromptu-snitt című darabomat 2020 tavaszán, az első karanténidőszak alatt komponáltam. A munkafolyamattal egyidőben tanultam gitározni, valamint sokat foglalkoztam Pilinszky János Impromptu című versével, amelynek képi világa és perspektívái hatottak a mű zenei anyagának, formájának kialakulására. Inspirációs forrást jelentett Bach hegedűre írt g-moll szonátájának Adagio tétele is. Ebben az időszakban intenzíven festettem, ami segített megeleveníteni a vershez társított, általam elképzelt színeket. A darab Szalai Lotti és Tokárszky Máté felkérésére született, egy olyan koncertre, amelyen új, gitárra írt kompozíciók hangzanak el.
Nagyszerű kezdeményezésnek tartom a Next Generation koncertsorozatot, mert annak köszönhetően, hogy három különböző város zeneművészeti egyeteméről válogatnak a szervezők, a műsorösszeállítás palettája rendkívül sokszínű és izgalmas. Személyes benyomásom – és ezt a virtuális koncertterem közönségének tagjai is megerősítették –, hogy a koncert megmutatta: a kortárs zene nemcsak egy szűk társadalmi réteg kiváltsága, hanem egyszerre játékos és a komoly is, ezáltal pedig mindenkihez szól.
A darab megírása közben nem igazán gondolkodtam azon, végül hogyan is fog megszólalni, de online ősbemutató semmiképpen sem szerepelt a terveim között. Ehhez képest két előadás is ebben a formában valósult meg. A darab először Szalai Lotti előadásában, rendhagyó megoldással került fel a YouTube-ra: mindkét szólamot Lotti játszotta, amiket utána összevágtunk. A kompozíció második elhangzására a január 10-i koncerten került sor, ekkor Tokárszky Mátéval és Marija Rasiccal dolgozhattam együtt, ami nagyszerű élményt jelentett számomra, mindketten csodálatos zenészek.
Annak is örültem, hogy még ha online felületen is, de élesben zajlott a hangverseny, mert egészen más koncerten játszani, mint felvételt készíteni. Úgy vélem, az online közvetítés nagy előnye a felvételhez képest a spontaneitás, valamint a közönség aktív részvétele (akár hozzászólás útján). A jó felszereléssel, nagyon magas minőségben kivitelezett közvetítések során olyan részletekre is figyelmesek lehetünk, amelyekre egy teremben ülve nem. Az Átlátszó Hang Fesztivál nagy előnye, hogy igyekszik minél több oldalról becserkészni a hallgatót, legyen akár felnőtt, akár gyermek. Lehetőséget biztosít a hallgatásra, a beszélgetésre, a zenei játékra és a kreativitás kibontakoztatására, illetve olyan fórumokat nyit, ahol mindezekről beszélni is lehet.
Persányi Zsófia
Mérföldkő
Az idei év kezdetén szokatlan, ugyanakkor nagyon izgalmas élményben volt részem zeneszerzőként, amikor Zsoltárok című művem elhangzott a Next Generation koncertjén.
Ez a héttételes zongoraciklusom viszonylag hosszú idő alatt nyerte el végleges formáját: az első tételt 2019 januárjában kezdtem el írni, az utolsót pedig 2020 májusában fejeztem be. A mű fő inspirációs forrásaként a Zsoltárok könyve szolgált. Zeneszerzési módszeremben ez nem jelent semmiféle konkrét megfeleltetést a zene és a szavak között, inkább egyfajta absztrakt megközelítésről van szó. A Zsoltárok könyve nagyon fontos szöveg számomra, mindig is lenyűgözött különleges, rendkívül sokszínű hangvétele: néhol ujjongó, máshol siránkozó, egyszer örömteli, máskor pedig gyászos, de mindig emberi és őszinte. Ez a fajta „zsoltározó hangvétel” mondhatni alapvetővé vált az alkotásaimban, és éppen azért áll közel a szívemhez ez a zongoraciklus, mert ebben találtam rá először.
Zenei nyelvezetem keresésében is fontos mérföldkő ez darab. Komponálása során nagy hatást gyakorolt rám Vidovszky László Zwölf Streichquartette című műve, Harrison Birtwistle repetitív zenéje és bizonyos tekintetben az amerikai minimalista szerzők munkássága. Részben ennek következtében építettem bele ebbe a kompozícióba sok olyan zeneszerzési technikát, amelyek a későbbi műveimben is meghatározók maradtak.
Ahogyan életünk minden területét, a koncertéletet is kihívások elé állította a járványhelyzet, így a bemutató zárt ajtók mögött, a virtuális térben zajlott. A jelenlegi állapot sok izgalmas kérdést vet fel a zenehallgatási és koncertlátogatási szokásainkat illetően, mind a koncertszervezők, mind a művészek, mind pedig a közönség oldaláról. Az élő közvetítéseknek hatalmas előnyei vannak, egészen új távlatokat nyitnak a komolyzenei élet számára. Hogy a legnyilvánvalóbb példát említsem, az online felület természetéből adódóan sokkal több emberhez juthatnak el a koncertek, így azokhoz is, akik nem biztos, hogy korábban jártak klasszikuszenei eseményekre. Olyan ismerősöktől is kaptam visszajelzést a darabomról, akik egyébként nem igazán hallgatnak kortárs komolyzenét. Másrészt viszont elveszik − vagy legalábbis háttérbe szorul − a zenehallgatási élmény alapeleme. Lehet-e egyáltalán teljes értékű koncertélményben részesülni az online hangversenyek során? A hang fizikai valósága az, ami szerintem igazán különlegessé tesz egy koncertet, és ezt az elektronikus eszközök sohasem tudják tökéletes formájában visszaadni. Ettől függetlenül az online koncertközvetítés meggyőző megoldásnak bizonyul a járványhelyzet adta kihívásokra, számos új, izgalmas lehetőségre mutat rá, amelyek eddig részben kihasználatlanok maradtak. Számomra nagyon tanulságos és izgalmas élményt jelentett zeneszerzőként részt venni egy ilyen online koncerten. De azért hozzászokni nem szeretnék.
Kerekes Ábel
