Friss, fiatalos, újszerű – üde színfolt a mai zeneszerzésben, aki minden alkotásával bizonyítja a nemi sztereotípiák hamisságát. Bemutatjuk Hildur Ingveldardóttir Guðnadóttirt.
Hildur 1982. szeptember 4-én született Izlandon. Hazájának névadási sajátossága miatt – nincsenek hagyományos értelemben vett vezetéknevek, utónévként mindenki a szülői keresztnevet kapja meg – a nemzetközi gyakorlatban Hildurként hivatkoznak rá. Gyermekkorában csellózni kezdett, amely készségét a reykjavíki zeneakadémián hivatásos szintre fejlesztette, majd zeneszerzést tanult Reykjavíkban és Berlinben. Alkotóművészi karrierjének első állomása 2006-os, Mount A címet viselő szólóalbuma volt, ehhez saját elmondása szerint megpróbált minél kevesebb külső segítséget használni. Ennek a lemeznek az anyagát erősen klasszikus csellótanulmányaira építette, szinte csak csellóhangok egymásra montírozásával komponált. Már itt feltűnik a későbbi, alkalmazott zeneszerzői munkásságára jellemző komor hangulatvilág, amelyben stílusjegyként a glissandókkal tarkított vonóshangzás dominál.
Bár Hildur írta a 2011-es The Bleeding House című horrorfilm zenéjét, az első nagyobb filmes siker hangszerjátékosként érte: ő volt A visszatérő (2015) szólócsellistája. A zeneszerzői áttörést a 2019-es év hozta el számára, amikor nagyjából egy időben két különböző alkotáson dolgozott. Az egyik az HBO minisorozata, a Csernobil, a másik pedig a számára később Oscar-díjat hozó Joker. A két kísérőzene minőségét tekintve hasonlóan magas nívójú, zenei megvalósításban mégis nagyon eltérő.
A Csernobil zenéje más jellegű, mint Hildur szólókarrierjének darabjai: dallamtalan, aszimmetrikus ritmusmintákkal és pulzáló elemekkel tarkított. Az indusztriális hangulat megteremtése olyannyira a koncepció része volt, hogy a hét hónapig készülő (ez filmes körökben majdnem mérhetetlenül hosszú idő) soundtrack összes hangeffektjét egy nukleáris erőműben rögzítették, így érve el a lehető legautentikusabb hangzást. Ez alól csak a sorozat végén elhangzó Vichnaya Pamyat (Örök emlék) című kórusmű a kivétel, illetve egy dal, a Liður (Tétel), amely Hildur egyik korábbi kompozícióján alapul.
Ezzel szemben a Joker kísérőzenéje jóval hagyományosabb alapokon nyugszik. Egy úgynevezett compilation soundtrackről van szó, vagyis a filmben az eredeti hangszeres zenei betétekhez már létező dalok válogatása társul. Itt visszatér a Hildur műveiben domináló vonóshangzás, és bár a dallamok hiánya (a Csernobilhoz hasonlóan) jellemző bizonyos trackekben, a jelentős mondanivalót általában a cselló szólisztikus dallamai jelzik nekünk. Ez az alkotás mint „Legjobb eredeti filmzene” a 2019-es Oscar-díjat is elnyerte, amely kategóriában Hildur 1997 óta az első (és a gála lassan százéves történetében is csak a negyedik) női nyertes.
Hildur azóta a fiktív női karmesterről szóló 2022-es Tár című film zenéjét is jegyzi, és remélhetőleg még sokáig lesz jelentős filmek zeneszerzője. Érdeklődve kísérjük figyelemmel pályafutását!
Gulyás Gergely