Author: Németh Kira

A hegedűművészek számára megkerülhetetlen J. S. Bach három szólóhegedűre komponált fúgatétele, valamint a grandiózus d-moll Chaconne: diplomakoncertek, nemzetközi versenyek és zenekari próbajátékok állandó repertoárdarabjai; részben azért, mert a megfelelő interpretáció kialakítása igen komoly tudást és felkészültséget feltételez. Nem véletlenül támadt igény a részletekbe menő analízisre és az ahhoz kapcsolódó speciális, színes kottakiadásra, amely megvalósulása elsősorban beszélgetőpartnerem, Ábrahám Márta előadói kíváncsiságának, hegedűművészi és -tanári tudásának, továbbá Dukay Barnabás zeneszerző elemzői tapasztalatának köszönhető.

„A túlzó feministák azt követelik, hogy kivétel nélkül minden pályát nyissanak meg a nők előtt. Elfelejtik, hogy a természet örök törvényeivel szembeszállni nem lehet. Akadna-e nő, aki kovácsnak vagy ácsnak menne? Nem bírná fizikailag. Miért nincs híres, nagy női zeneszerző, festő vagy szobrász? Mert nem képes rá szellemileg” – fogalmazták meg 1924-ben a Magyar Jövő című folyóiratban. Vajon miben változott ez a felfogás az elmúlt száz esztendőben, és egyáltalán mik a női alkotóművészek megítélésének alapelemei? Riport Rákai Zsuzsanna zenetörténésszel.

Berecz Mihály a Zeneakadémia és a Royal Academy of Music hallgatójaként végezte zongoratanulmányait. Életében meghatározó szerepet tölt be többek között Bartók Béla életműve és a népzene. 2020-ban Junior Prima Díjban részesült. A fiatal művészt elődökről, inspirációról, koncertekről kérdeztem.