Az elmúlt években jelentősen megnőtt a kereslet az úgynevezett video on demand szolgáltatásokra, amelyek tulajdonképpen online tévécsatornaként működnek. Ebből a trendből nem maradhatott ki a világ egyik vezető cége, az Apple sem, és amennyire elmarad a VoD szolgáltatások versenyében, annyira meglepő, hogy milyen színvonalas saját gyártású alkotással állt elő.

A Wolfwalkers Thomas Moore Ír folklór trilógiájának harmadik, egyben befejező része; cselekménye nem kapcsolódik a sorozat előző két filmjéhez. Az 1600-as évek Írországában járunk, angolok uralta vidéken, amelyet Oliver Cromwell kormányzó (Simon McBurney) vont irányítása alá, és meg akar tisztítani a szerinte betolakodó farkasoktól. A térség nagy városában él Robyn (Honor Kneafsey) és édesapja, Bill (Sean Bean) − utóbbi a kormányzó egyik farkasvadásza. Robyn eleven kislány, vadászként szeretne apja nyomdokába lépni, de Bill félti a falakon kívül elterülő erdő farkasaitól, mert a helyiek szerint azok között wolfwalkerek élnek, akik képesek farkassá változni és irányítani az állatfajt. Robyn elég önfejű ahhoz, hogy dacolva apja parancsával, titokban kövesse őt és rögtön bajba keveredjen, amikor találkozik a szintén energikus Mebh (Eva Whittaker) személyével. Róla ugyanis később kiderül: valóban wolfwalker. Robyn egykettőre arra ébred, hogy ő maga is farkassá tud változni, ezért meg kell küzdenie a kormányzó farkasok iránti gyűlöletével, valamint apja hűbérura iránti hűségével.

A film szerencsére nem kíván több lenni, mint amennyit elbír; ez érződik a karaktereken, a dialógusokon és a végkifejleten egyaránt. Nincsenek árnyalt jellemek, felesleges beszélgetések, és azt a lezárást kapjuk, amire számíthatunk. Azt a népszerű témát viszont okosan használják fel a film készítői, miszerint az ember terjeszkedése következményekkel jár. Ez esetben a farkasok és az erdő is Cromwell hatalomvágyának áldozatává válik. A megoldás pedig nagyon egyszerű: ha megismerjük a másikat, nagyobb az esély a békés együttélésre.

A film egyedisége a látványban és a zenében rejlik. Az animáció gyönyörű, olyannyira, hogy bármelyik képkockát ki lehetne ragadni és feltenni a falra. A farkasok mozgása külön dicséretet érdemel, ugyanis elkülönül egymástól, amikor egyénekként és amikor falkaként viselkednek. A fülbemászó ír dallamok a modern hangszerelés köntösébe bújtatva, helyenként népi hangszerekkel és énekkel kiegészítve teremtenek varázslatos zenei világot.

A Wolfwalkers iskolapéldája annak, hogy a kevesebb néha több. Egyszerű cselekményét a megfontolt történetvezetés teszi élvezhetővé, amelyhez páratlan látvány és hangzásvilág társul, ezek együttese pedig létrehozza a könnyed esti szórakozáshoz tökéletes családi filmet.

Gergely Máté