Az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivált hetedik alkalommal rendezik meg 2021 januárjában. A 2020-as programsorozat középpontjában a férfi és női zene kérdése állt, amelyet számos impresszív előadás keretében jártak körül a művészek. Egyelőre magam is csak találgathatok, de feltételezem, hogy a múlt és a jelen, a valóságos és a digitális világ közötti ellentét, valamint a hang és a látvány összekapcsolódása egyaránt fókuszba kerül majd a következő fesztivál során.

Sejtésemet a koncertsorozat Schuberttől Schubertig elnevezésű programja támasztja alá, amelyet a Művészetek Palotájában hallhatunk január 15-én. A műsort két Schubert-kompozíció, Franz Schubert és Alexander Schubert egy-egy műve keretezi. Bár a két szerző névrokon, munkásságuk között már több mint százötven év telt el, és eközben mind a komponálási technikák, mind az énekhang kezeléséről kialakult elképzelések jelentős változáson mentek keresztül. Franz Schubertet a romantikus Lied műfajának megalkotójaként ismerjük, dalciklusaiban és önálló dalaiban is kiemelkedő érzékenységgel használta ki az énekhang lehetőségeit, megőrizve annak természetességét és egyben saját stílust teremtve. A január 15-i koncerten ezúttal Rosamunde című kísérőzenéjének közjátékai hangzanak el fiatal zeneszerzők adaptációjában.

A program második darabja egy egzotikus kompozíció, George Enescu Symphonie de Chambre című alkotása (op. 33). A román szerző utolsó befejezett műve, hasonlóképpen a program többi műsorszámához, az éneklés és a hangszerjáték közötti viszony kérdését járja körbe. Ezt Illés Márton tizenkét tagú vonósegyüttesre írt Ljubljana-rajzok című szerzeményének ősbemutatója követi, amely a Sonus Alapítvány megrendelésére és az Ernst von Siemens Music Foundation támogatásával készült. Illés Európa-szerte elismert szerző, számos hazai és nemzetközi díjban, felkérésben részesült már.

A horvát származású Mirela Ivičević neve szintén közismert a kortárs zenében; műveiben hangsúlyos szerepet kapnak a társadalmi szerepvállalással kapcsolatos kérdések, valamint a színpadi és a szöveges elemek is. A hangversenyen Baby Magnify elnevezésű kamaraműve hangzik el. A koncert műsorában továbbá szerepel egy „ismeretlen” alkotás, amelynek szerzője és címe a MÜPA által meghirdetett zeneszerzésverseny eredményhirdetése után, decemberben kerül majd a nyilvánosság elé.

Az eseményt Alexander Schubert hello című, a mesterséges intelligencia kérdéseire reflektáló audiovizuális kompozíciója zárja. Alexander Schubert multimédia-zeneszerzői és bioinformatikai tanulmányait párhuzamosan végezte Hamburgban. Számos, egymástól igen különböző környezetben dolgozott zenészként és komponistaként; kiemelten érdeklődik az akusztikus és az elektronikus zene kapcsolódási pontjainak kutatása iránt. Munkásságának legjellemzőbb vonása a különböző zenei stílusok és a kortárs komolyzene kombinálása. A hello során a zenészek olyan videó alapján tájékozódnak, amelyben a szerző a nappalijában ülve hajt végre különböző mozdulatokat. Ez szolgál kottaként az előadók számára, így a nyolc tételből álló darab olyan lesz, mint egy videóhoz készített élő kísérőzene. Ugyanakkor azáltal, hogy minden mozdulat jelen van zenei esemény formájában is, a két réteg teljesen egyenrangúvá válik.

A koncert a MIKAMO Közép-Európai Kamarazenekar előadásában valósul meg. Az együttes repertoárjában kiemelt helyet foglalnak el a kortárs, valamint a huszadik századi közép-európai kompozíciók. Művészeti vezetőjük Ajtony Csaba zeneszerző-karmester.

Varga Abigél