Törökország idén ünnepli köztársasága megalakulásának 100. évfordulóját. E jeles nap 2023. november 29-ére esett, ezért a 2024-es esztendőt Magyarország és Törökország közös kulturális évének választották. Ennek köszönhetően mindkét országban párhuzamosan zajlanak kulturális programok, és pontosan száz eseményt rendeznek a jubileumhoz kapcsolódóan az év folyamán.

A két nemzet története szorosan összefonódik, ugyanis Buda 1541-es elfoglalását követően Magyarország nagy része több mint százötven éven keresztül az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. Az iskolapadban ülve sokunkban negatív kép alakult ki erről az időszakról. Ugyanakkor a hazánkban véghezvitt pusztítás ellenére nagyon sok mindent köszönhetünk a törököknek. Hatással voltak irodalmi alkotásainkra, nép- és gyermekdalainkra, építészetünkre, nyelvünkre, étkezési szokásainkra, sőt még a férfiak viseletére is!

Török építészeti kincsek Magyarországon

Bár hazánk középkori építményeinek nagy része a törökök keze által pusztult el, ők sokat alkottak is ezen a területen. Rengeteg kisebb-nagyobb épületet hagytak itt nekünk, melyekből a legjelentősebbeket külön megemlítem.

A törökök fő épülettípusa a dzsámi volt, amihez egy vagy több minaret is tartozott. A magyarországiak közül a leghíresebb imaház Pécsen található. A város centrumában egy késő középkori templom állt, amelyet az oszmánok leromboltak, köveiből pedig megépítették Gázi Kászim pasa dzsámiját. Itt található Jakováli Hasszán imaháza is, amely minaretjével együtt Magyarország egyik legjobb állapotban fennmaradt török kori építészeti emléke.

A minaretek közül hazánkban öt élte túl az évszázadokat, ezek Egerben, Esztergomban, Érden, Pécsen és Szigetváron találhatóak. A pécsi és az egri ép állapotban megmaradt, látogatni azonban csak az utóbbit és az érdit lehet.

Szigetvár nem csak az ott található minaret miatt közkedvelt kirándulóhely. Itt találták meg I. Szulejmán szultán sírjának, azaz türbéjének maradványait is. Bár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza szerint az uralkodóval a magyar várkapitány kardja végzett, valójában vagy végelgyengülésben halt meg, vagy a török táborban pusztító járványok egyike ragadta el. Feltehetőleg a szultán belső szerveit, köztük a szívét is Szigetváron temették el, testét pedig hazavitték Konstantinápolyba, a mai Isztambulba. A feltárások során a régészek nem találtak díszes edényt az uralkodó maradványaival, vélhetően sírrablók vittek el mindent, amit értékesnek gondoltak. I. Szulejmán szultán születésének 500. évfordulójára, a Török Köztársaság kezdeményezésére 1994-ben megépítették Szigetvár mellett a Magyar–Török Barátság Parkot. Ennek a helyén állt a szultán sátra, amikor ostrom alá vette Sziget várát. A parkban található emlékmű a két nép megbékélését hirdeti.

Hazánkban két török sírkápolna maradt fenn épségben, melyek célja az elhunyt személy emlékének őrzése: Gül Baba türbéje (Budapest) és Idrisz Baba türbéje (Pécs).

I. Szulejmán, a törökök leghosszabb ideig uralkodó szultánja nagy gondot fordított saját műveltségének folyamatos fejlesztésére, olvasott volt, sokat szeretett volna tudni a környező népekről és kultúrájukról. Ez a fajta hozzáállása a világhoz példaértékű.

Hamam, avagy a tradicionális török fürdő

Az iszlám kultúrában nagy jelentősége van a tisztálkodásnak. Emellett a fürdő a török időkben a társasági élet helyszínéül szolgált. Budapesten hat török hamam régészeti leleteit találták meg, amelyek közül kettő ma is üzemel: a Rudas és a Veli Bej gyógyfürdő.

A Rudas fürdő – eredeti nevén „Jesil direkli”, magyarul „zöldoszlopos fürdő” – nemcsak a főváros, hanem az egész ország egyik legrégebbi közintézménye. A Veli Bej gyógyfürdő a Duna és a Rózsadomb között helyezkedik el, amelyet az 1570-es évek budai pasája, a fürdő névadója építtetett. A fürdő kevésbé ismert a turisták és a budapestiek között is, mert az évszázadok során körbeépítették, így az utcáról szinte teljesen észrevehetetlen. A felsorolásból nem maradhat ki a Király Gyógyfürdő és a Rác Gyógyfürdő, melyek felújítás miatt jelenleg határozatlan ideig zárva tartanak.

Énekelt versek, irodalmi alkotások

Eger várának török ostroma több alkotót is megihletett. Tinódi Lantos Sebestyén, magyar énekmondó és lantos énekeiben a törökök ellen folytatott küzdelem fontosságát hangoztatta. Az volt a célja, hogy dalaival tudósítson korának történelmi eseményeiről a végvári vitézeknek. A Summáját írom Egör várának kezdetű krónikájával együtt mintegy tizenkétezer verssort írt. A Budai Ali basa históriája szintén jelentős alkotása. Többek közt utóbbi mű szolgált irodalmi forrásként Arany Jánosnak, amikor megírta a Szondi két apródja című történelmi balladáját. 

A magyar irodalom legismertebb történelmi regénye, Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve az 1552-es egri ostrom, a törökökkel vívott csata és a diadalmaskodó magyar vitézek történetét meséli el. A két nemzet közös kulturális éve alkalmából idén Törökországban újra kiadják az elmúlt évtizedekben török nyelvre lefordított magyar irodalmi műveket, közöttük szerepel az Egri csillagok is.

A magyar nyelv török kapcsolatai

A török és magyar nyelv hasonlóságainak két oka is van. Az első, hogy a honfoglalás előtti népvándorlás idején a finnugor népek érintkeztek török népekkel, és hosszabb ideig egymás mellett éltek. A második ok pedig természetesen hazánk több mint másfél évszázadig tartó török hódoltsága. Az alábbi szavak csak egy kis része a tőlük származó kifejezéseink hosszú sorának: alma, árpa, balta, beton, bordó, csizma, hotel, kakaó, krém, lila, padlizsán, papucs, szakáll.

Népzenénk gyökerei

Népzenénk honfoglalás előtti rétegei részben a török népekhez is kötődnek. Ezt kutatások és terepmunkák is igazolják, melyek közül a legfontosabb Bartók Béla anatóliai gyűjtése. Nagy örömére szoros kapcsolatot és hasonlóságokat vélt felfedezni a két nép dallamai között. Bartók félbemaradt törökországi gyűjtését többen folytatták, közülük Sipos János népzenekutató könyvet is írt Bartók Anatóliában címmel.

Zemplényi Zsófia