Szerencsére a koronavírus két hulláma közötti időszakban megtartották  az Ars Sacra Fesztivált, immáron tizennegyedik alkalommal. A főképp egyházzenei profilú, ám más zenei műfajok és művészeti ágak felé is nyitott koncertsorozaton ezúttal kiemelkedően sok kortárs alkotást hallhatott a közönség.

A nyári fesztiválstop után nagyszerű érzés volt újra egy szervezett programfolyam eseményeire látogatni. Mintegy statisztikai érdekességként jegyzem meg: úgy tűnik, a kortárs zene továbbra is a budapestiek privilégiuma, ugyanis mindössze egyetlen vidéki program vállalta az új kompozíciók interpretálását (ráadásul ez esetben a szerző egyben az alkotások előadója is volt). Budapesten viszont annál több koncerten hangzottak el kortárs művek, ezekről nyújtok most rövid áttekintést − a teljesség igénye nélkül.

Ha valamiféleképpen kategorizálni szeretnénk a hangversenyeket, akkor az „egész” jelentős szeletét teszik ki a szerző-előadók koncertjei. Szeptember 12-én a Bakáts téri esték keretében Győrffy Gergely hegedűművész adott szólóestet, ahol saját darabjait is bemutatta a közönségnek. Ugyanezen a helyszínen, szeptember 20-án a tíz éve elhunyt Koloss István műveiből állította össze műsorát Balog Norbert (orgona) és Szabó Barbara (szoprán). Az 1991-ben megalapított Alkotó Muzsikusok Társasága, amelynek tagjai az előadóművészi és/vagy zenetanári hivatásuk mellett komponálnak, szeptember 13-án adott hangversenyt saját szerzeményekből. A sor Virágh András Gáborral, a Szent István Bazilika orgonistájával lesz teljes, aki szeptember 16-ai koncertjén a klasszikus orgonairodalom kompozíciói mellett saját, Impromptu című darabját is eljátszotta, sőt, improvizálni is hallhattuk (az improvizáció zeneszerzésbeli vonatkozása külön cikket érdemelne).

A másik fő kategória, amelynek megjelenése külön örvendetes egy nem kortárs zenére specializálódott fesztiválon: a szerzői estek. Az idén hetvenéves Dukay Barnabást méltóképpen ünnepelték a programsorozaton: szeptember 14-én Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraestjén hangzottak el Dukay-művek (Liszt alkotásai mellett), majd rögtön másnap Ránki Fülöp jelentkezett a Budapest Music Centerben négy (!) ősbemutatóval. A sort a komponista tiszteletére összeállított hangköltemény zárta a Párbeszéd Házában, amely Dukay-zongoradarabokból és válogatott szövegekből állt. A Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna templom adott otthont szeptember 15-én Keresztury-Albert Zsolt népzenei ihletésű műveiből álló szerzői estjének. A Zeneakadémisták és Bartók konzisok számára mindig nyitott Avilai Nagy Szent Teréz templomban pedig a frissdiplomás Németh Zoltán és Józsa Tamás alkotásait hallgathattuk meg szeptember 18-án. A változatos műsorban orgona-ének, valamint hegedűduó- és trióformáció egyaránt helyet kapott.

Öröm látni, hogy minden korosztályból vállalkoznak a kortárs klasszikus zene népszerűsítésére − mind az előadók, mind a szerzők tekintetében − egy olyan fesztiválon, amely nem kifejezetten ezt a zenét helyezi a középpontba. Bízzunk benne, hogy a jövőben is legalább ilyen sok új művet hallhatunk majd az Ars Sacrán, és abban, hogy más programsorozatok is ilyen bátran merítenek majd a mai zene gazdag kínálatából.

Gulyás Gergely