Harlan Thrombey, a milliárdos krimiíró a nyolcvanötödik születésnapi partijának estéjén öngyilkosságot követ el. Vagy mégsem? A Tőrbe ejtve, Rian Johnson januárban bemutatott krimivígjátéka felér Agatha Christie legendás alkotásaival, és szándékosan rá is játszik a hasonlóságokra. A gyászoló családhoz megérkezik Benoit Blanc magánnyomozó (Daniel Craig), hogy megdolgoztassa a kis szürke agysejteket – egy jó krimiben legkésőbb ekkor kezd el minden összezavarodni, és jelen esetben sincs ez másképp. Egykettőre kiderül, hogy szinte minden családtagnak van indítéka elkövetni egy gyilkosságot, és legalább olyan jó alibivel is rendelkezik. Blanc az elhunyt író ápolónőjét és egyetlen barátját, Marthát (Ana de Armas) kéri meg, hogy segítsen neki felgöngyölíteni a nyugtalanító részletekkel teli ügyet. A kérdés csak az, hogy mi a végtelenül tiszta lelkű, kényszeresen őszinte lány szerepe Harlan halálában? És persze, hogy ki örökli a Thrombey-vagyont?

Johnson filmje szinte hemzseg az allúzióktól, és nem csak a krimi koronázatlan királynője előtt hajt fejet: a díszlet megidézi a Trónok harca vastrónját is, így kikacsintva a 21. század közönségére. A tinédzserek ideológiai pengeváltásaitól a rég eltemetett családi sérelmeken és friss sebeken át a haláleset valódi felelősének megtalálásáig minden szinten izzik a feszültség. Ám valahányszor ez nyomasztóvá válna, a rendező tarsolyában mindig akad egy kis humor, irónia, vagy éppen egy elképesztő száznyolcvan fokos fordulat. Láthatunk könnyen kiismerhető karaktereket és részletgazdagon megrajzolt, összetett személyiségeket, őszinte jóságot és kaméleonként rejtőzködő gazembereket. Ehhez a sokféleséghez különös, eklektikus látványvilág társul. A szürreális szobrokkal, titkos ajtókkal teli kísérteties Thrombey-ház labirintusában még Benoit Blanc is könnyen elveszíti a fonalat, nemhogy a néző – pedig ha levesszük a szemünket az abszurd lakberendezési tárgyakról, olyan mondatok üthetik meg a fülünket, olyan ellentmondásokra figyelhetünk fel, amelyek a zsebünkbe csúsztatják a kulcsot Harlan halálának megoldásához. Mert semmi nem véletlen, ami annak látszik.

Gerencsér Anna